Gyakran látom az edzéseken, hogy mennyi energiát tesztek a testetek és a szellemetek fejlesztésébe. Aki jár hozzám, jól tudja, hogy sosem spóroljuk el az alapokat: minden edzést egy nagyon alapos, 30-40 perces, tetőtől talpig ható bemelegítéssel kezdünk. Ezt azért csináljuk, hogy kíméletesen felkészítsük az ízületeket, az izmokat és az idegrendszert a csikung áramló mozdulataira vagy az aikido dinamikusabb terhelésére.
Tudom, hogy a legtöbben heti két edzésen vesztek részt. Bármennyire is intenzív és alapos ez a heti két alkalom, őszintének kell lennünk: az emberi test számára önmagában ez sajnos nem elegendő mozgás. Evolúciósan arra születtünk, hogy minden nap aktívak legyünk. Ha a hét többi napján napi 8-10 órában egy székben görnyedünk, az a heti pár óra edzés nem tudja maradéktalanul ellensúlyozni az ülőmunka és a mozgáshiány káros hatásait. Éppen ezért kritikus fontosságú, hogy a hétköznapokba is becsempésszétek a mozgást, és napközben is szakítsatok időt arra, hogy felálljatok a székből, nyújtózkodjatok, és elvégezzétek a lenti apró gyakorlatokat.
Sokan küzdtök időnként derékfájdalommal vagy a lábba sugárzó, kellemetlen húzódással. Edzőként a célom, hogy ne csak a teremben, hanem a mindennapokban is segítsem az egészségeteket. A minap rátaláltam Dr. Jon Saunders fizioterapeuta kiváló összefoglalójára az isiászról (ülőideg-zsábáról), amely tökéletesen egybecseng azzal, amit mi is tanulunk a testünk tiszteletéről. Mielőtt megnéznénk, mi az az 5 dolog, amit azonnal abba kell hagynod a gyógyulás érdekében, tegyük tisztába az alapokat!
Sokan használják ezt a szót, de kevesen tudják, mit jelent pontosan. Az isiász valójában nem egy önálló betegség, hanem egy tünetegyüttes. Azt jelzi, hogy a testünk leghosszabb és legvastagabb idege, a nervus ischiadicus (ülőideg) valahol nyomás alá került, vagy irritálódott. Ez a vastag ideg a gerinc alsó (ágyéki) szakaszából lép ki, áthalad a medencén, a farizmok alatt, majd lefut egészen a comb hátsó részén a vádliba és a lábfejbe.
Milyen érzés? Szemben egy egyszerű izomlázzal, az idegi fájdalom nagyon specifikus. Jellemzően:
Mi okozza? Az ülőideg három dolgot utál a legjobban: a kompressziót (nyomást), a túlzott feszülést és a gyulladást. A nyomást számos dolog kiválthatja, például egy kitüremkedő porckorong, a farpofában lévő körtealakú izom (piriformis) túlfeszülése, vagy egy medence-elcsúszás. Nézzük meg azt az 5 gyakori hibát, amit a jó szándék ellenére a hétköznapokban elkövetünk, és amivel szabotáljuk a saját gyógyulásunkat!
Hiába szánunk 40 percet a gerincünk átmozgatására az edzésen, ha utána órákig egy székben vagy a kanapén "C" betűvé görnyedve ülünk. Ez a pozíció drasztikusan megnöveli a porckorongokra nehezedő nyomást az ágyéki szakaszon. Ha az isiászodat egy porckorong-probléma okozza, a görnyedt ülés folyamatosan préseli a porckorongot az ideg felé, fenntartva az irritációt.
Az aikidóban és a csikungban az egyik legfontosabb alapszabály: a mozgás a központból (hara/dantien) indul, és a test egységként mozog. Amikor a csomagtartóból egyensúlyozod ki a nehéz bevásárlást, havat lapátolsz, és előrehajolva, derékból megcsavarodsz, ezt a szabályt szeged meg. A hajlítás és csavarás kombinációja terhelés alatt óriási nyíróerőt fejt ki a gerincre, ami azonnal "bünteti" a gyulladt ülőideget.
Sokan úgy gondolják, a fájdalmat "le kell küzdeni", és folytatják a futást, ugrálást vagy a nehéz súlyok emelését. Ezek a mozgások azonban hirtelen és nagy mértékű kompressziót (összenyomódást) okoznak a gerincben, ami egy gyulladt ülőideg számára elviselhetetlen.
Gyakran látom a bemelegítések vége felé, a nyújtó gyakorlatoknál, hogy akik még nem elég lazák, azok számára ez a rész szó szerint szenvedés. Szeretném ezt nagyon egyértelműen tudatosítani: a nyújtás nem lehet szenvedés! Az isiásznál a hátsó combizmot gyakran kőkeménynek érezzük, ezért sokan elkezdik erőből nyújtani, rángatni (pl. hajolgatnak a lábujjaik felé). Kérlek, ezt ne tedd!
Bene Máté fizioterapeuta zseniálisan fogalmazza meg ennek a neurológiai (idegrendszeri) hátterét: amikor isiászod van, a combhajlítód nem azért feszes, mert az izom hirtelen "megrövidült". Az idegrendszered érzékeli a gyulladt, irritált ülőideget, és a biztonságod érdekében azonnal behúzza a kéziféket (ezt hívják nyújtási, vagy stretch reflexnek). Megnöveli az izomtónust, hogy megakadályozza a további mozgást és sérülést. Ha ezt a "behúzott féket" te elkezded erőből rángatni, valójában a saját védekező idegrendszereddel harcolsz, ami erre még erősebben fog fékezni – a fájdalom pedig garantált. Ráadásul magát a gyulladt ideget is tovább téped.
Többetekkel beszélgettem mostanában, akik hasonló tünetekkel küzdöttek. Sokan elmondtátok, hogy jártatok orvosnál, aki a teljes leállást, a fekvést és a nyugalmat javasolta. Teljesen érthető, sőt természetes, hogy igyekeztek betartani az orvosi utasításokat, és én sem biztatnék senkit arra, hogy vakon ellenszegüljön a doktorának.
Ugyanakkor fontos tisztázni valamit: az orvosi javaslat nagyon gyakran abból a lencséből fakad, amilyen területen a szakember diplomázott. Egy sportorvos szinte mindig az aktív felépülést és a mozgásterápiát fogja javasolni. Egy sebész hamarabb gondol a műtéti beavatkozásra, egy általános reumatológus pedig a gyulladáscsökkentőkre és a pihenésre. Egy nagyon éles fellángolásnál 1-2 nap ágynyugalom valóban indokolt lehet. De a tartós fekvés a legnagyobb ellenséged! A mozgáshiánytól az ízületek bemerevednek, a gerincet tartó izmok elgyengülnek, az agy fájdalomérzékelése pedig felerősödik.
Manapság nagyon népszerűek a vibrációs masszírozók. Van azonban egy aranyszabály: SOHA ne használd a gépet közvetlenül az ülőideg lefutása mentén (pl. a farpofád vagy a combod közepén, a fájdalom vonalában). A mechanikus "ütlegelés" drasztikusan megnöveli a gyulladást az amúgy is érzékeny idegen. A több erő itt sem jelent jobb eredményt!
Összegzés és egy kis odafigyelés a mindennapokban
Az edzéseken azért is dolgozunk, hogy a testünk rugalmas és ellenálló maradjon, felkészülve a mindennapok kihívásaira. Ha azonban figyelsz a fentiekre, elhagyod a rossz szokásokat, becsempészed a mozgást a hétköznapokba, és az isiászod hetek múltán sem javul, ne próbáld meg kierőszakolni a gyógyulást. Ilyenkor feltétlenül keress fel egy olyan szakembert (lehetőleg mozgásterapeutát vagy gyógytornászt is bevonva), aki pontosan feltárja a probléma fizikai gyökerét, és célzott, mozgásalapú kezelést tud adni.
Vigyázzatok magatokra a mindennapokban is, figyeljetek a testetek jelzéseire, a megfelelő légzésre és az ellazulásra, hogy az edzéseken minél tovább, egészségben és örömmel tudjunk együtt gyakorolni!