Hivatalosan is megérkezett a Tűz Ló éve (február 17-én, kedden), és vele együtt a várakozás is: mire számíthatunk? Ha körülnézünk a különböző asztrológiai előrejelzések között, sokan úgy tartják, hogy ez az év a féktelen energiákról, a nagy érzelmekről és a robbanásszerű változásokról szól majd – mintha egy vágtázó ménes közepén találnánk magunkat.
Fontos már az elején leszögeznem: nem vagyok asztrológus, és nem is hívom magam a téma szakértőjének. Ugyanakkor a csikung iránti mély érdeklődésem és a gyakorlásom miatt elengedhetetlennek tartom, hogy bizonyos szinten tisztában legyek ezekkel az energiákkal és az öt elem tanával, hiszen ez adja a mozgásrendszerünk alapját is.
Éppen ezért, amikor a Tűz Ló évére gondolok, felmerül bennem: mi van, ha a fenti, kissé kaotikus előrejelzések tévednek? Mi van, ha ez az év nem a kimerítő vágtáról, hanem egy sokkal kiegyensúlyozottabb létezésről szólhat? Egy általam nagyra becsült oktató, Mimi – akinek írásait és online anyagait rendszeresen követem – gondolatai, valamint a saját gyakorlásom tapasztalatai alapján szeretnék most egy másik perspektívát kínálni nektek.
Ha megfigyeljük a lovakat a mezőn, ritkán látjuk őket céltalanul, vadul vágtázni. A lónak nem természetes állapota az állandó rohanás.
Gyakorlóként erről azonnal a Rou Quan (Lágy Ököl) jut eszembe. Aki ismeri ezt a mozgásformát, tudja: a gyakorlás nagy része lassú, puha, folyamatos áramlásból áll. Ez a „legelésző ló” állapota: a nyugalom, a Wu Wei (erőfeszítés nélküli cselekvés) és a belső töltődés ideje.
De a Rou Quanban – akárcsak a ló természetében – ott van a robbanékonyság lehetősége is. A lassú mozdulatokat néha hirtelen dinamika, egy-egy gyors, erőteljes megnyilvánulás (Fa Jin) töri meg. Ez a „vágtázó” vagy „megriadt” ló ereje. A lényeg azonban az arányokban rejlik: a ló nem vágtat egész nap, és a Rou Quan sem állandó csapkodásból áll. Az erő akkor ér valamit, ha a nyugalomból születik, és oda is tér vissza.
A „Tűz” elem kapcsán hajlamosak vagyunk csak az intenzitásra gondolni. A csikungban és a harcművészetekben a Tűz a Szívhez és a Shen-hez (a Szellemhez/Tudathoz) kapcsolódik. Ha a Tűz nincs egyensúlyban, az kapkodást, szétszórtságot, „túllobbanást” hoz.
A „gyógyult” Tűz azonban más: ez a tudatos jelenlét fénye. Olyan, mint amikor a gyakorlás során a tekintet tiszta, a szándék (Yi) pedig éles, de nem feszült. Nem a lángok pusztító ereje ez, hanem a belső tűzhely melege, amely táplálja a mozgást.
Ha ezen a lencsén keresztül nézzük, a Tűz Ló éve nem a káoszt, hanem a ritmus megtalálását kéri tőlünk. A lehetőséget arra, hogy:
A problémák akkor merülnek fel, ha a Tűz túllobban, és a Ló folyamatosan vágtat, anélkül, hogy valaha is megállna legelni. Ez a biztos út a kiégéshez.
Hogyan igazodhatunk ehhez az energiához a mindennapokban? Mimi úgy fogalmaz: fedezzük fel, hogyan születhet meg a cselekvés sürgetettség nélkül.
A Rou Quan tanítása ugyanez: a gyors mozdulat nem sietségből, hanem a felgyülemlett belső erő (Qi) természetes kiáradásából fakad. Legyen az idei évünk ilyen: kívülről talán dinamikusnak tűnhet, de belül őrizzük meg a legelésző ló békéjét.
Kívánok nektek is ilyen megfontolt, belső békéből fakadó lendületet és jó gyakorlást az új esztendőre!